Lazuló kommunikáció

A „digitális árvák” azok a gyerekek, akiknek szülei korlátozás nélkül engedik, hogy gyermekeik elmerüljenek a technológiában, ezzel komoly veszélybe sodorva a családi életet.

A mexikói Családsegítő Pszichológiai Központ, Cenyeliztli A. C. pszichológusa, Tania Castro közlése szerint a digitális árvaság helyzete napról-napra súlyosabb a világ “fejlett” részén. A gyerekek kezébe telefonokat, tabletet, videójátékokat adnak, amíg a szülők esznek, vagy más tevékenységet folytatnak: a cél az, hogy a gyerekek nyugton maradjanak.

A technológiák túlzott használata azt eredményezi, hogy egyre lazul a kommunikációs kötelék a szülők és gyerekek között

„Azáltal, hogy a szülők könnyíteni akarnak helyzetükön, telefont adnak gyermekeiknek. Ezzel tulajdonképp teljesen megfeledkeznek róluk, és elvesztik velük a szociális kapcsolatot annak érzelmi részével együtt. Ezért látunk az iskolákban sok agresszívan viselkedő gyermeket” – nyilatkozta a pszichológus. A szülők részéről való figyelmetlenség miatt alakul ki, és egy növekedő problémát jelent. A családterápiás központok pszichológusai igen nagy százalékban találkoznak ilyen esetekkel.”

A pszichológus szerint ez a szituáció „nagyon veszélyes, mivelvégez a gyerekek veleszületett kreativitásával,és olyan fiatalokat alakít ki, akik nem tudnak egészségileg, fizikailag megfelelően fejlődni, hisz passzív érzékelői lesznek a készülékeknek. Ezen kívül, Castro hozzáteszi, hogy „nem válhatunk robotokká vagy gépekké, és nem adhatjuk fel a verbális kommunikációt, hisz részben a nyelv az, ami minket emberré tesz. Nagyon sok félreértésnek a valódi önkifejezés hiánya ad okot, vagyis az, hogy az emberek nem szemtől szembe fejezik ki önmagukat.”

Tania Castro arra is felhívja a figyelmet, hogy „a köztereken gyakran látni, hogy családapák teljesen belemerülnek a készülékükbe, nem figyelve gyerekeik biztonságára. Azok a válaszok, mint „várj egy pillanatot, csak válaszolok erre az üzenetre” bármelyik családnál jelen lehetnek, függetlenül a tanulmányi végzettségtől vagy a szociális státusztól.”

A mai világban – tette hozzá -, telefon vagy tablet válik a gyerek dadájává, bébiszitterévé, a szülők pedig csak ezen eszköz kiegészítői lesznek.

A téma szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális árvák olyan felnőttekké válnak, akik bizonytalanul állnak a lábukon, alacsony önértékeléssel rendelkeznek és antiszociálisak. Mindezen tulajdonságok nehezítik a kapcsolatépítést és azt, hogy huzamosabb ideig maradjanak egyazon munkahelyen. Ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni ezzel a szituációval, Castro azt tanácsolja, hogy fektessünk hangsúlyt a szülők és gyerekek közötti kapcsolat javítására.Úgy tudjuk erősíteni a kapcsolatot, ha minél több időt töltünk együtt, sportolunk, filmet nézünk, imádkozunk, és további tevékenységeket is megosztunk.

„Nincs semmi rossz abban, ha néha játszunk a telefonnal vagy tablettel, de akkor kezeljük felelősségteljesen; a szabadidő helyes beosztásával. A szabadidő egy szociológiai kategória, ami nem azt az időt foglalja magába, amikor dolgozunk, pihenünk, eszünk, vagy más életvitelhez szükséges aktivitást végzünk, hanem átlagosan azt a napi két órát, amikor azt csináljuk, amit szeretnénk.”  probléma abban rejlik – pontosított a specialista-, hogy azon tevékenységek végzése, mint emailekre válaszolni, chatelni, videókat nézegetni, egyszóval teljesen a világháló alá vetni magunkat, szokássá vált. Ezáltal csökkentve jut idő a további napi tevékenységek elvégzésére.

Tehát a cél: a szabadidő hasznos eltöltése!