Ellentmond

Statisztikák szerint csak Amerikában több mint 24 millió jógázó évente 7-8 milliárd dollárt költ jógatanfolyamokra és kapcsolódó termékekre.

Mi a jóga?

Első ránézésre csupán testedzés. Jógázók véleménye szerint erősít, segít a testsúlycsökkentésben. A jó testi közérzet következtében az érzelmekre is látszólag nyugtatóan hat. A jóga azonban több, mint testedzés. Okkult jellegét bizonyítja egy ausztrál statisztika, amely szerint a válaszadók túlnyomó többsége inkább egészségi okból kezdte, de inkább 'spirituális' céllal folytatta a jógázást. A foglalkozásoknak mindössze 60%-át alkotta a testhelyzetek (ászanák) gyakorlása, 40%-át 'relaxáció, légzési technikák, meditáció és tanítás'. A felmérés jelentőségteljes megállapítása, hogy néhány év jógázás után nagyságrendileg visszaesett a magukat kereszténynek vallók száma, viszont nőtt azoké, akik vallástól független spiritualitással vagy a buddhizmussal azonosultak. Vagyis a jóga egy Krisztustól idegen spiritualitás felé nyit kaput!

A szanszkrit eredetű jóga szó jelentése: egyesülés. Célja, hogy az ember "egyesüljön az istenivel": a hinduizmus személytelen, egyetemes abszolútumával. Ez a „megvilágosodás”, melynek eszköze a jóga holisztikus (testet, szellemet, lelket egyesítő) gyakorlatsorozata.

A jógának számos fajtája létezik, pl. Bhakti, Hatha, Jnana, Karma, Mantra, Raja, Tantra jóga stb. A nyugati világban ismert jógatípusok szinte kivétel nélkül a Hatha tradícióhoz tartoznak, amely különféle testhelyzetek és légzési technikák által készít elő a 'megvilágosodásra'. A jógázó előbb 'irányítása alá vonja egész testét, majd képessé válik a testtudat teljes kikapcsolására, hogy végül 'beleolvadhasson a végtelen tudatosságba'. A jóga tehát, noha testgyakorlásként indul, valójában átfogó – testi, erkölcsi, pszichés – gyakorlat, amely a hinduizmusban gyökerező okkultizmus felé vezet.

A jóga látszólag semleges oldala

A testhelyzeteknek vagy a ritmikus légzésnek lehetnek látszólag pozitív testi és pszichés hatásai. A jógázók sokszor megnyugvást, kellemes érzéseket, olykor fényt, meleget tapasztalnak. Előfordul, hogy "mély felismerésekre" jutnak.

Ezen élmények értékelésénél erősen indokolt az óvatosság: nem szabad ezeket összetéveszteni a Szentlélek jelenlétével vagy a lelki előrehaladással. A Hittani Kongregáció 1989-ben (Joseph Ratzinger vezetése alatt) kiadott A keresztény elmélkedés néhány szempontja című, a katolikus püspökökhöz írt levele figyelmeztet: „Egyes fizikai gyakorlatok automatikusan a nyugalom és feloldódás élményét, elégedettségi érzéseket, sőt talán fény- és hőjelenségeket eredményeznek, amelyek a lelki emelkedettség állapotához hasonlatosak. Ha ezeket felcserélnénk a Szentlélek hiteles vigasztalásával, az a lelki út elképzelésének teljesen hibás módjához vezetne. Ha a misztikus tapasztalás tipikusan szimbolikus jelentőségével ruháznánk fel ezeket, amikor a személy erkölcsi magatartása ennek még nem felel meg, egyfajta szellemi skizofrénia állna előttünk, amely végül pszichés zavarokba, és olykor erkölcsi rendellenességekbe torkollna.” (28)

A lelki megnyilvánulások ennél bizarrabbak is lehetnek. Vannak, akik szellemeket látnak, amik eleinte barátságosak voltak, de később ellenségessé és gyalázkodóvá váltak.
Előfordulhat még ideiglenes őrület és érzelmi instabilitás. Az ebben a cikkben szereplő nőt ezek a szellemi lények fizikálisan és szellemileg is támadták. Megpróbálták kiszívni belőle az életet. Járt pszichológusnál és pszichiáternél, de nem tudtak rajta segíteni. Egy pszichiáter barátja elimerte, hogy többen is meghaltak már az ilyen folyamatos támadások miatt. Végül Jézushoz fordul segítségért. 

A jóga problematikus oldala

A jóga több, mint tornaóra. A testhelyzeteket 'meditációk' kísérik, amelyek szellemi-lelki tartalmat közvetítenek. A sugallt eszmék három lényeges ponton összeegyeztethetetlenek a keresztény világszemlélettel. Ezért keresztény ember nem járhat a jóga útján anélkül, hogy hitével ellentmondásba ne kerülne.

• A jóga azt hirdeti, hogy az istenség és a teremtett világ között nincs igazi különbség; a megvilágosult ember beleolvad az istenibe. E monista szemlélet jól tetten érhető a jógában használatos mantrákban. A klasszikus szoham/hamsza légzőmantra jelentése például: „A teremtő tudat vagyok”, vagyis: azonos vagyok az istenséggel. A keresztény tanítás szerint ilyen összeolvadás lehetetlen, mivel Isten lényegileg más, mint a teremtett világ. A jógázók tehát olyan, sokszor ismeretlen nyelvű mondatok ismételgetésére kapnak biztatást, amelyek összeegyeztethetetlenek a keresztény hittel.

• A jóga anyagellenes, az anyagi világot csupán illúziónak tartja. A Bhagavad Gita szerint a jóga „az illúzió megtagadása és a legfőbb tudatossághoz kötődés” (6,2). E szemlélet a gnosztikus eretnekség anyag- és testellenességével rokon, vagyis ellentétes a keresztény felfogással. Hitünk tanítása szerint Isten testet és lelket teremtett, és „szinte nincs az anyagi világnak olyan erkölcsileg helyes használati módja, amit ne lehetne az ember megszentelésére és az Isten dicséretére fordítani.” (A Katolikus Egyház Katekizmusa 1670)

• A jóga különböző formái különféle technikák a 'megvilágosodás' – vagyis a 'végtelen személytelenségbe olvadás' – elérésére. A keresztény imádság ezzel szemben a kegyelem ajándéka (KEK 2725), nem technika, hanem kapcsolat egy Személlyel. Ha technika lenne, akkor azt tökéletesítve automatikusan egyre nagyobb imaélményekhez juthatnánk. Keresztény ember számára a jógatechnikák nem pótolhatják az imát, az Istennel való személyes kapcsolatot.

A jógázás igazi veszélye

A jóga a hinduizmusban gyökerező okkult spiritualitás felé vezet. Legfőbb veszélye, hogy a szentháromságos Istentől elszakadva – más ezoterikus és okkult tevékenységekhez hasonlóan – olyan spirituális világra nyit kaput, ahol nincs védelem a valóságosan létező gonosz szellemi erők ellen. A kapu mögött sokak tapasztalata szerint lejtő következik. Az „eredmény” sokszor csak hónapok, évek múlva mutatkozik, és sokféle formát ölthet a szorongástól a pszichés problémákon át a démoni zaklatásokig.