A SZATMÁRNÉMETI KIS SZENT TERÉZ TEMPLOM

ÉS PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE

A terület benépesedése

            Szatmár kis város volt. 1815-ben a város statisztikája: református: 8800; római és görög katolikus: 3300; lutheránus: 70; ortodox: 65. Az összes lakosság: 12 ezer.

            1900 körül fűrészgyárat létesítenek itt.

            1910-ben indul az Unió. Többen összeállnak és bútorgyárat létesítenek. Az első világháború után vagongyárat csatolnak hozzá, ebből lesz az Unió.

            A város lótenyészete ezen a területen volt. Azt a területet ma is Kis-lókertnek és Nagy-lókertnek nevezik. A lótenyészet megszűnt. A gyárak munkásai ennek helyén házakat építettek maguknak. Földművesek is laktak itt.

            A város növekedésnek indult. A beköltözők között sok katolikus is volt. Lassan beépült plébániánk területe.

            1970-ben az árvíz után épültek a blokkok. Ezzel a hívek száma erősen megszaporodott.

A templom építője:

Fiedler István püspök:

1930-1941. nov. 30.

Az első templom: az iskola

1931.            A katolikusok száma nőtt. Szolomájer István, a Püspöki Konviktus tanulmányi felügyelője vasárnaponként egy szentmisét indított be az állami iskolában. Aztán felváltva miséztek a görög katolikus pappal. Ez a helyzet 1933-ig tartott. Egyre többen voltak a szentmisén.

            Szolomájer 1931-38-ig intézte a templom ügyeit nagyon jól. Mezőfényen született 1906-ban. 1943-ban Técsőre helyezték. Itt halt meg 1971-ben, 65 évesen.

Az iskola, ahol 1931-33-ig miséztek.

A második templom: magánház

1933.            1933. június 29-én kibéreli Borbás Lajos egyik házát az óhegyi út elején. (a harmadik ház) Két évig, a templom megépítéséig itt van a szentmise. Minden vasárnap és ünnepnap miséztek itt. Szolomájer István énekre tanította a népet, előadásokat tartott. Egy alkalommal Fiedler püspök úr is megjelent köztük. Sokan voltak. Ekkor mondta a püspök úr: „Ide templom kell. Itt a nép szereti Istent.” Azonnal utasítást adott, hogy keressenek megfelelő helyet templom részére. Először a sarokra akarták. Lőrincz Lajos, a Püspöki Konviktus és az Irsik-árvaház vezetője felajánlotta a jelenlegi helyet. Egy kis kacsaúsztató pocsolya volt a területen.

A ház, ahol 1933-35 volt a szentmise.

Ebben jelentette ki Fiedler püspök, hogy ide templom kell. 

Szolomájer István

1931-38 volt a vidék első legendás hírű papja

1933-35-ig ezen az oltáron

volt a szentmise a magánházban

A templom építése és felszentelése 

1934-35.        A munkálatokat Szolomájer István vezette. Először is homokot hordtak, hogy a területet feltöltsék. Többen segítettek ebben, akiknek volt szekere. Ezek: Mihálka Lajos, Kukuját László, Váradi (Városi???) János és mások. A templom tervét Sallerbeck nagyváradi mérnök készítette. Az építést Terge László vállalkozó hajtotta végre. A költségek nagy részét Fiedler István püspök úr fedezte. Hozzájárult Szabó István püspöki helynök és az itt lakó nép is.

            A munka gyors ütemben ment. 1935 októberére elkészült. Fiedler István püspök úr október 27-én, Krisztus Király ünnepén felszentelte Lisieaux-i Kis Szent Teréz tiszteletére. A püspök úr a templomszentelés alkalmával pappá szentelt három minorita diákonust.

            A templom felszentelésekor megkapta Kis Szent Teréz ereklyéit is. Lőrincz Magdolna és Botli Klára irgalmas nővérek Párizsban tanultak. Onnan írtak Lisieux-ba Ágnes anyának és kértek templomunknak ereklyét. Augusztus 25-én érte mentek. A csomag készen volt, egy nővér lehozta a várószobába. Fiedler püspök úrnak volt címezve. Szeptemberben átadták a püspök úrnak, ő meg templomunknak továbbította.

 A templom, mikor készen volt

A templom belseje később, 1960-ban

A templom belső felszerelése

1936.         Ezt is Szolomájer István intézte. Megépítik a főoltárt és a lecke-oldali mellékoltárt betonból. Harangot vesznek. Nagy ünnepség keretében húzzák föl helyére. Az árát gyűjtésből fedezték. Megvásárolják a főoltárra Kis Szent Teréz szobrát. Komka Vilmos kanonok fizeti. Kerítéssel veszik körül a templomot. Ebben Szabó István nagyprépost segít.

1937.         Megveszik a Jézus Szíve szobrot. Előadást rendeznek, ebből fizették

1938.         Szolomájer Istvánt november 15-én elhelyezték.

1939.         Szolomájer utóda Dr. Dobos János (1938 novembertől – 1940 januárig). Alatta készülnek el a templom padjai. Árukat Gárdos János tiszthelyettes fizeti ki. Dobos János szerzi a harmóniumot is.

Átmeneti időszak

1940-41.   Átmenetileg Fischer Pál járt misézni templomunkba. Szolgálata itt fél évig tartott: januártól júliusig. Utána Cserei Béla, székesegyházi káplán misézik itt. Csereit Franzen Károly követi. 1941 szeptembertől 1942 júliusáig.

1942-44.   Franzen utóda: Heveli Antal, székesegyházi káplán. 1942 augusztustól 1944 szeptemberig. Bevezeti a Szent vagy Uram éneklését. Mise után a néppel énekpróbákat tart. Megveszi a Szent Erzsébet szobrot. Özvegy Gárdos Péterné egy kelyhet és misekönyvet ajándékoz a templomnak.

1944.        Szeptembertől Kaplonyi Gyula székesegyházi káplán gondozta templomunkat.

                       Szatmárt három bombatámadás éri. A mi templomunk teteje is megrongálódott. Kaplonyi gyűjtést rendezett és megjavította a tetőt. Kaplonyi később elment a katonákkal, majd orosz fogságba esett. Dr. Fischer Pál jár ki már másodszor a székesegyházból templomunkba misézni. (1944-46.)

                        Szatmárra bevonul az orosz hadsereg. Templomunkat belövések érik, az ablakok kitörnek, a templomi ruhák eltűnnek. – deportáltak plébániánkról 9 embert.

                        Fischer Pál szervezi újjá az egyházi életet. A sérüléseket kijavítják, új ablakokat helyeznek be, szerez használt miseruhákat.

Az egyházközség megszervezése

1946-52.  A hívek arra kérték Dr. Czumbel Lajos apát-kanonok plébánost, járjon közbe Scheffler püspök úrnál, hogy a Kis sz. Teréz templom kapjon állandó papot. 1946. szeptember 15-én Scheffler János püspök úr Toma György volt felsőbányai segédlelkészt szervező lelkésznek kinevezte. A szervező lelkész december 20-án érkezett a plébánia területére. Lakást Sándor János Hegyi u. 48. szám alatti házában kap. Koszttal fölváltva ellátta: Jáger György, Hoitsik Gyula, Toma József és Gárdos Endre.

1947.       A lelkész elmegy minden katolikushoz házat szentelni, hogy megismerje a híveket.

                       Május 8-án megválasztják az első egyháztanácsot. Elnök: Béres János, gondnok: Jáger György, jegyző: Kondor Sándor, tagjai: Székelyhidi István, Sándor János, Löw József, Zséfer Gyula, Szulczer János, Haller István, Gárdos Endre, Rózsa István, Vantuch Antal, Drimus József, Galiger Ferenc, Knill János, Timár Gyula, Vágányi József, Bartos József, Hermann József.

                      A legfontosabb feladat: a plébánia épületének megépítése. Gyűjtést rendeznek erre a célra. Megalapították a kultúrgárdát. Színdarabokat adnak elő, a jövedelmet a plébánia építésére fordítják. Béres Katalin és Buzás Imre tanítók segítettek betanítani a darabokat. Szerepeltek: Gárdos Endre, Gárdos Erzsébet, Rózsa Mária, Müller Margit, Tubákos Ilona, Magyar Lenke…

                              Rendeztek tea-estéket, fagylalt-délutánokat, egyházközségi összejöveteleket.

Az első Úrnapi körmenet.

Pakocs Károly püspöki helynök végezte a szertartást. A körmenet kiment az utcára és nagy területet járt be. Kántorok ebben az időben: Székelyhidi István gépkocsi-vezető, Buzás Imre igazgató-tanító, Magó Bódog iskolatestvér.

                  Kis Szent Teréz halálának 50. évfordulója.

                              Október 3-án tartották. Háromnapos ájtatossággal készültek rá. A szónok Czumbel kanonok úr volt. Az ünnepen Scheffler püspök úr misézett. Este Czumbel kanonok úr beszélt a munkáról. Megalakították az oltár-egyletet és a rózsafűzér-társulatot.

A templom tetején átrakták a cserepeket. A munkát Holeiter István végezte.

      Kin Teréz volt a rendezvények kedves alakja. Vidám, kedves, szolgálatkész.

Süt, főz, kiszolgál,szervez. Élete végéig segítette a templomot és a plébániát.

Ferenc Terézia a leánykori neve.

(1890-1973)

 


 Kin néni

 

1948.                     Május elején szomorú esemény történt: kirabolták templomunkat. Oltárterítőket, templomi ruhákat vittek el.

                              Elkészült a plébánia-épület tervrajza. A püspök úr módosította. Azt mondta, szaléziánusokat akar ide telepíteni. Az épületnek nagyíthatónak, továbbépíthetőnek kell lennie. A végleges tervet Janiczky Pál főmérnök készítette. Az épület utca felőli részén fülke legyen. Ide Jézus Szíve szobrát kell állítani. Jézus Szíve fogja a híveket a templomba vonzani.

                              Az építésre árajánlatot kértek. Négyen nyújtották be ajánlatukat: Huber György, Páskándi László, Rácz Ferenc és Nyisztor János. Az egyháztanács Huber György ajánlatát fogadta el. Ez volt a legolcsóbb.

                              Az alapkőszentelés július 11-én volt. Pakocs Károly püspöki helynök végezte. Segédkezett Kaplonyi Gyula és Rényi Ferenc. Az okmányt az épület templom felőli oldalán a jobb sarokba helyezték el. Év végére az épület elkészült.

 

Az alapkőletétel

Elkészült a plébánia épülete

 

Jézus Szíve szobra az utca felé néző oldalon

A plébánia felállítása

                              Scheffler püspök úr szeptember 15-én hivatalosan felállítottaa a plébániát. Határa a Szamos, a Szent-család plébániától a vasút-vonal választja el. Hozzá tartozoik: Pálfalva, Ombód, Pettyén, Dobrácsapáti, Amac, Körtvélyes. A megélhetést a hívek adománya biztosítottaa. Özvegy Kugler Lajosné halála után földje a plébániára száll.

                              Első lelkésze: Toma György

                              Ez Szatmár III. számú plébániája. Összeírták híveit. Van:

                                          Szatmáron:                              család: 295,    lélek 786

                                          Pálfalván és Ombódon:                           8,               15

                                          Amacon:                                                12,               20

                                          Körtvélyesen:                                        30,               88

                                                      Összesen:                                345              929 

  

Az egyháztanács

                  Kápolna indul Körtvélyesen

                              Farkas Elekné átad a templom céljára két szobát. A közfalakat kibontják, az így kapott nagyobb helységbe oltárt állítanak. December 12-én felszentelték. Védőszentje Szűz Mária szeplőtelen szíve. Megkezdődik itt a misézés. Eddig az állami iskolában és magánházban volt a mise. A templom pártfogói: Farkas Elekné és Kaskocsák Gyula. Minden második vasárnap volt itt mise és az ünnepeken. Erről bővebben a Körtvelyes címszó alatt.

A körtvélyesi ház, ahol a szentmise volt.

1949.                     Május 3-án a lelkész beköltözött az új plébániára. 8-án volt a házszentelés. Utána vacsora volt. Ezen Pakocs Károly átnyújtotta Sándor Jánosnak a köszönő levelet, mert két éven át szállást adott a lelkésznek.

                              Szép ünnepnap volt május 29-én, ekkor volt a gyermekek első áldozása. 51-en voltak.

 Fiúk

Lányok

Az Úrnapi körmenetek ettől az évtől a templom udvarán folynak le.

                             Az apácák haza mentek családjukba. A mi plébániánkra is költözött két nővér: Ornódi Julianna Annunciáta nővér, tanárnő és Deicola nővér. Ők látják el a papot, gondozzák a templomot, a kertet. – A nővér 1980-ban meghalt.

Ornódi tanárnő a gazdaságban

1950.           A háborúban betörtek a templom színes ablakai. Fehéret tettek helyükbe. Ebben az évben visszatették a színeseket.

1952-56.     1952. március 8-án Toma Györgyöt Fernezelyre küldik. A plébániát 4 éven át Fényi Ferenc vezeti. Sok dolga volt. A Szentcsalád plébániát is segít ellátni. Tanította a hittant. A gyerekeket szépen előkészítette az első áldozásra.

Elsőáldozók 1953-ban

Misszió

1955-ben nagy remény volt a misszió. Írásos meghívót vittek el minden katolikus családnak. Ez volt a plébánia első missziója. A missziós atya Hentes Miklós plébános volt. Emlékére felállították a missziós keresztet. Az emberek még 20 év után is emlegetik. Hentes Miklós 1982. márc. 19-én a kórházban meghalt. Béltekiek is, Batiziak is kérték, hogy náluk temessék el. Népszerű ember volt és apostol. Szatmáron temették el.

Aki részt vett a misszión, ilyen emlékképet kapott

1956-60.                Toma György visszajött plébániájára. Fényi Ferenc is a magáéra ment vissza. Drimus Anna helyét a kántori tisztségben Majer Viktor fiatal végzett kántornövendék foglalja el. (1956-60)

                              Működik az énekkar. Tagjai: Mányi Jenő, Jáger György, Gárdos Endre, Mülbauer Antal, Hamuth Ferenc, Mihálka László, Haller István, Kóródi István, Sándor János, Mihálka Lajos, Nagy Kálmán és mások, nők, lányok.

Az énekkar leányai 1959-ből 

1960.         Toma Györgyöt Mezőpetribe helyezik. Az új lelkész Beliczay János. Nagybányáról jött ide. Április 20-án érkezett meg. Újpesten született 1911. december 20-án. Nagybányán 1943-60-ig volt.

                              Először is a villanyszerelést végezték el. Kontrás György, kántorunk férje készítette el. A templom festését Török Károly mester vállalta. A költségeket a hívek adták össze. Csaknem minden család hozzájárult.

                              Terdik Gyula vállalta, hogy az oltár fölé a mennyezetre megfesti Kis Szent Teréz képét. A munkát ingyen végezte.

                              Olajos Béla és Sz. Kálmán festette (Sz. Kálmán 1981. 28-án meghalt. 68 éves volt): a felírást: Rózsaesőt hullatok az égből. Ők festették a két mellékoltár előtt a mennyezetre Jézus és Szűz Mária fejét. Ez a két művész festette: Bosco Szent János áldoztatja Savio Szent Domonkost. Ambrus Anna (Tiburcia nővér) irgalmas apáca festette a szószék oldalára az apostolokat.

1961.                     Ugyancsak Ambrus Anna festette a kórus mellvédjén lévő képeket: Kettő Kis Szent Terézről, három Jézus csodái, Szent László és Szent Imre, az elveszett bárány, Jézus a börtönben. Árukat fizette: Az elveszett bárány: Mübauer Antal­; Kis Terézt meggyógyítja Szűz Mária: Gárdos Endre; Kis Szent Teréz imája: Raák József; Jézus beteget gyógyít: Gecse István; Jézus a viharos tengeren: Mülbauer Antal; A naimi ifjú: Sándor János; Szent László: Csontos János és Holeiter István; Szent Imre: Gárdos Mária; Jézus a börtönben: Mülbauer Antal; Ambrus Anna megfesti a kórus mennyezetére Szent Cecíliának, az ének védőszentjének képét.

1963.                     Ambrus Anna tovább dolgozott templomunkban. A Szűz Mária mellékoltárt körülvevő falakra éneklő angyalokat festett; az angyalok is ünneplik a Szűz Anyát. 1977. telén meghalt.                

Ambrus Anna 1910-77       

 

1964.                     Ebben az évben a plébános leírása szerint: A padlást lesároztattuk.

                              Szűz Mária oltárára esztergályoztattunk négy gyertyatartót. A tervet hozzá Terdik Gyula készítette. Ifj. Kruzlics Mátyás készítette el a gyertyatartókat.

                              Bekerítettük a plébánia mögötti udvart is.

                              A templomra kéményt építettünk, kályhát vettünk.

                              Meghalt Haller István, az első egyháztanács tagja. Példás katolikus életet élt. Szívbeteg volt. Betegen is segített minket. 79 évet élt. Lelkileg szépen elkészült a halálra. Családja szép katolikus életet él.

Élt: 1886-1965

1965.                     A templomnak nem volt baldachinja. Elkészítettük. Használatba vettük.

A baldachin első használata 

                              Szintén a plébános leírása szerint: Szépek az úrnapi körmenetek. Úrnapja utáni vasárnap szoktuk tartani. Két sátort állítunk az udvaron, a másik két állomás a templom két mellékoltára. Sok ministráns, sok virághintő leány teszi kedvessé és sok szülőnek felejthetetlenné.

Holeiter István rendezi a ministránsokat

Virághintő lányok

1968.                           Meghalt Béres János az egyháztanács első elnöke. 90. dik évében volt. Példás katolikus életet élt. Teljes erővel támogatta az egyházközséget. Az ostyát mindig ők vették a templomnak…

1970.                     Az árvíz.

Május 10-től a Szamos rohamosan nőtt. A víz már a templom és a plébánia udvarán volt. A város mélyebben fekvő részeit elöntötte. Mi így megszabadultunk, de a város túlsó oldala szörnyű napokat élt át. 

                              A veszély elmúltával megjelent Ceauşescu államfő és biztosította a hajléktalanokat, hogy őszre valamennyien lakásban lesznek.

                              A blokkok építése templomunk körül mindjárt meg is indult.           

                              A plébániára bevezették a vízvezetéket. Az utcai fővezetéket ekkor vezették az épülő blokkokhoz.

1971.                     A fiúk szépen járnak ministrálni. Új katolikus családok költöztek ide, ezek gyermekei is bekapcsolódtak. 

                  Ministránsok. Mögöttük az épülő blokk látszik

1972                      A hívek száma megszaporodott. Nehezen szokták meg templomunkat. A gyerekek járnak hittanra, velük lassan a szülők is eljönnek. Egy jó katolikus család padlásán tűz ütött ki. Az apa, az anya és Adél leányuk olyan súlyos égési sebeket kapott, hogy meghaltak. Csak Polgár Tibor fiuk maradt életben.

Az idén van 100 éve, hogy Kis sz. Teréz született. Igyekeztünk szépen megünnepelni. A vasárnapi szentbeszédek egész hónapban erről szóltak. A háromnapos ájtatosságra idegen papokat és gyóntatókat hívtunk.

A szakácsnék és a felszolgáló: Baloldalt a felső Halinda Mária, sokáig volt a templom sekrestyése. Mint sekrestyés halt meg 1976-ban

1974.                     Január 15-én meghalt Rózsa István egyháztanácsosunk. Szép családi életet élt. Példás katolikus volt. Felesége is segített, veje festette a főoltár fölé a mennyezetre Kis Szent Teréz képét.

Rózsa István

Kerítés építése

Patyánszky Katalin betonelemeket szerzett és szálítatta a templom udvarára. Mikor minden anyag együtt volt, Heidel Ferenc vállalta a munka vezetését, segítséget neki a hívektől kértem. Heidel Ferenc másban is segít.

Heidel Ferenc

                              November 29-én meghalt Szulczer János egyháztanácsos. Az Egyház hűséges fia volt. Mindig segített, ahogy tudott. Ő fonta az utcai kerítés drótját, hogy olcsóbb legyen.

 

                  Szulczer János egyháztanácsos volt 1947-1974.

1975.                     A háború és egy betörés megfosztotta templomunkat a miseruháktól. Trunk Emma és Magda új miseruhákat készítettek a templom részére. A templom díszítését és sokszor takarítását is elvégzik. Sokat segítenek. Emma segédkántor is.

Magda            Emma

1976.                     Felállították a szembe miséző oltárt. A tervet román stílusban Bolemann Sándor készítette. Ifjú Kruzlics Mátyás kivitelezte. Mind a ketten szeretettel dolgoztak rajta. Érezték, hogy nem közönséges bútordarabon munkálkodnak. Virágvasárnap volt rajta az első szentmise.

Kántor-család

                              Kontrás György vezette be a villanyt templomunkba, szerelte villanyra a harangot, karbantartja a villanyt és segít, amiben tud.

                              Felesége Drimus Anna templomunk kántora 1949-56-ig, majd 1960- . Tanítja a népet, a gyerekeket énekelni. Segít az első áldozók előkészítésében. Búcsúk alkalmával, virágvasárnap, nagypénteken szerepelnek. Több szólamra énekelnek. Néha hegedű kísérettel egy-egy szólót is énekelnek. Feladatát lelkiismeretesen teljesíti. Az egyháztanács első női tagja.

                              Három leányuk mint segédkántor emeli a szertartások fényét.

 Az énekkar

 Lebontják a sekrestye cserépfedelét 

1977.                     Az év legkedvesebb ünnepe mindig a gyerekek első áldozása. Ebben az évben  voltak legtöbben: 82-en.

                              A sekrestyét bádoggal fedtük be, mert állandóan beázott. Mindig szívesen segítenek a felnőttek is, a gyerekek is.

 

 

                        Az egyháztanács tagjai:

                              Jáger György (1898-1982)

 

 

     A szervező lelkészt hosszabb időn keresztül kosztolta. Tagja volt az énekkarnak. Segített az egyház földjeinek megmunkálásában. Felesége 1982. ápr. 4-én agyvérzésben meghalt. Imádkozó, szorgalmas, jó lélek volt. Nyugodt, szép házaséletet éltek. Gyermekük nem volt, örökbe fogadtak egy fiút és fölnevelték.

                              Saját földjén gazdálkodott.

 

Jáger György Gondnok volt

                              Gecse István (1909-       )

Gazdálkodó ember volt. Szekerük volt. A lelkészt szállították a filiába. Az anyagot a plébánia építéshez a helyszínre fuvarozták. Hosszabb ideje perselyez. Bármiben segít, amiben tud.

                             

 

 

 

 Gárdos Endre (1907. június 15. – 1986. ápr. 16.)

 

      A szervező lelkészt ebéden látta vendégül hosszú időn keresztül. Szerepelt a jótékony célú színdarabokban. Emlékezetes szerepe volt az Iglói diákokban az Odrobina Janó megszemélyesítése. Lakásukban madártej-délutánt szerveztek az épülő plébánia javára. Állandó tagja az énekkarnak. Pénzbeszedő volt, házszentelésen a pappal ment. Aranylakodalma 1981. szept. 13-án volt. 2 leánya, 4 unokája, 3 dédunokája van.

 

 

 

 Toma József (1905-      )

A szervező lelkészt kosztolta ő is. A templom és a plébánis lakatos munkáit szeretettel végzi. Másban is mindig segít. Lakatos mester volt.

 

 

 

 

                  Kruzlics Mátyás (1906-    )

      Tagja az énekkarnak kezdettől fogva. A gondonok megöregedett, munkáját ő végzi. Őre, gondozója a templomnak és a plébániának. A templomi nagy létrát csináltatta. A kántort is többször helyettesítette templomban is, temetésen is. Előimádkozza a rózsafűzért a templomban. 1981. febr. 12-én volt 50 éves házas. Az egész egyházközség ünnepelte. Szentségimádáskor órákat tölt az Oltáriszentség előtt.

      Vasöntő mester volt. Földje, szőlője volt. Két fia, egy leánya van.


                              Hermann József                    

                              Asztalos mester volt. Négy gyermeke van. A család rendes katolikus életet él. Segített az építkezések alkalmával a pénzt beszedni. Mindig támogatott pénzzel is minket. Egy szomszédjával ellentétbe került. A szomszéd halálos beteg lett. Kértem Józsefet, jöjjön, béküljenek ki. Eljött velem és kibékültek. Szép volt. Ötven éves házassági jubileuma előtt azt mondta gyermekeinek, unokáinak: Várlak benneteket a jubileumi vacsorára, de csak az ülhet az asztalhoz, aki gyónt, áldozott. 

 

                              Drimus József (1896-1978)

 

                  Feleségével együtt példás katolikus életet él. Egy fia és négy leánya van. Leánya a kántorunk. Máramarosszigetről került ide. Tagja volt az énekkarnak, sokáig perselyezett, anyagilag és munkájával mindig mellettünk állt.      1978. okt. 8-án jelen volt a nagymisén. Utána kántor-leányával haza indult. 150 m után azt mondta: Lassítsunk, mert fáradt vagyok. Néhány lépés után lánya vállára esett és halott volt. Taxival a templomhoz hozták, feloldozást és szentkenetet kapott. Hasznos egyháztanácsos és meggyőződéses katolikus családapa volt.

                              Timár Gyula (1906-1977)

                              Foglalkozása: cserépedény-készítő. Támogatta egyházunkat. Ha lovas kocsira volt szükség, mindig szívesen adott. Pénzzel is támogatta az egyházközséget. . bármire volt szükségünk, mindig mellettünk állott.

                              4 fia, 2 leánya van. Felesége imádságos, jó asszony.

                              Utolsó betegségében meggyónt, megáldozott, szentkenetet kapott, nyugodtan halt meg.

 

1978 júl. 30.         

Ezen a napon itt misézett és adott elsőmisés áldást Fagea László, szatmári származású újmisés. Apja román, görög katolikus, anyja magyar és római katolikus. Sokan voltak a templomban. Szép hangja van és erős, magas a termete. Jámborul, szépen misézett. Ebben az évben egyházmegyénk részére két újmisést szenteltek.

 

A templom fűtése

                              Kéményt építtettünk, és beállítottunk egy vaskályhát. A vad hideget megtörte ez is, de kevés volt. Az idén végre sikerült danthem-kályhát kapnunk. Karácsonykor fűtöttünk először. Megváltozott vele a világ.

                              Az emberek nagyon örülnek neki. Mostmár mindenki jöhet templomba, öregek is, gyerekek is. Úgy éreztük, Jézus karácsonyi ajándéka volt ez templomunknak.

1979.                     A Kis sz. Teréz búcsút szept. 30-án tartottuk. Előtte tridum volt.     Az első beszédet Kirner Ferenc túrterebesi plébános mondta. A másodikat Farkas Ferenc      P. Hugolin ferences atya mondta. A harmadik szónok Fangli Eduárd, a Szent János plébánia templom segédlelkésze mondta.

                              A nagymisét Sipos Ferenc kormányzó úr mondta, a prédikációt is.              

                              Mióta megnőtt a plébánia lakósainak száma, kicsi volt a sekrestye a hittanosok befogadására. Meg kellene nagyítani. Még októberben hozzáfogtunk. Év végére elkészült. Januárban már az új sekrestyében tanítottunk. Ebben 100 gyereknek van ülőhelye.

                              A munkát Pugner Sándor készítette el.

                              Egy jó nagy cserépkályhát rakattunk. Bartos mester készítette el.

                              20 padot is csináltattunk. Vaskosak. Remélem, sokáig fognak tartani.

1980 őszén Sándorfaluban. Ekkor kértem az újabb segélyt.

Merli Rudolf, Szőke János, titkárnő, Beliczay János, Ardai Attila

 

1980.                     Kívülről rendbe hoztuk az egész templomot. A problémát a vizes falak eltüntetése okozta. Alul az egész falat műkővel vettük körül, a műkő és a fal között kis levegőréteget hagytunk. Megfelelő kövezett utakat is építettünk. A megrenovált templom megszentelése a búcsún történt. Toma György végezte a szertartást. Imájában arra kérte a jó Istent, hogy működjön a templom tovább Isten dicsőségére. – Szép idő volt. Sokan voltak.

Ministránsok az új sekrestye előtt

 

Virághintő lányok

A templom melléktetőit cinezett bádoggal fedtük be. Az ablakokra dróthálót helyeztünk. Úgy gondoljuk, a parittyázó gyerekek most már nem fogják belőni őket. A templom be nem rögzített padjaira és a sekrestye hittanpadjaira gumi-ülőkéket helyeztünk, hogy a hidegtől védje meg a rajta ülőket.

                              Karácsony éjjelén az éjféli mise után betörtek a templomba. Betörték a kórus ajtaját. Levágták a harangkötelet, ezen ráereszkedtek a gyóntatószékre, onnan a padlóra. Kinyitották a sekrestye ajtaját és aprólékosan átkutattak mindent. Elvittek két paténát, az egyik közülük ezüst, a másik rézöntvény; elvitték a keresztelésnél használt olajok tégelyeit, ezek rézből voltak; a szentkereszt ereklyét kitörték az ereklyetartóból. A tettesek többen voltak.

1981.                     Az öregek már régen mondogatják, hogy jó volna mikrofon a templomba. Koronai Mária vetette föl az Unióban ezt a problémát. Két szakértőt kértek fel a megvalósításhoz: Ángyus Ottót és öccsét. A költségek jó részét összeadták, jó mikrofonokat szereztek be és megcsinálták. Fekete vasárnap kezdtük meg. Jól sikerült a beszerelés. Nyugodtan, tisztán szól. Az öregek hálálkodtak érte. A munkát Vieland Frigyes szervezte és irányította.                     

                        Meghalt Müller Pál asztalos (1903-1981). Mezőteremről került ide. Ő készítette a templom gyóntatószékét és a sekrestye szekrényét.

1982.                     Február 8-án megérkezett a villanyorgona. Kötélen húztuk fel a kórusra. A kántorné nagyon örül neki. Ünnepélyesebb vele a szentmise. Vasárnap sokan voltak a templomban, mindenki hallani akarta. Szép is volt így orgonával.

                              Beliczay János 1982. október 1-től nyugdíjba ment. Az új plébános Knecht Béla, aki Batizon volt plébános. Ott szerették, remélem, itt is szeretni fogják. Ott szépen dolgozott, bízunk benne, hogy ilyen szellemben fog itt tovább dolgozni.

  2015 Barta Barnabás segédlelkész rövidítése a Historia Domus alapján.

Miserend

Hétfő 8:00, 18:00
Kedd 18:00
Szerda 8:00
Csütörtök 18:00
Péntek 18:00
Szombat 08:00
VASÁRNAP 08:00, 10:00,
12:00 és 18:00

Részletek a képre kattintva